A török uralkodás ideje alatt is meg tudta őrizni központi szerepét.

A hazai urán és kőszén bányászat központjaként jelentős szerep jutott Pécsnek a gazdasági életben a huszadik század folyamán is. Ez idő alatt mindvégig megőrizte vallási, igazgatási és kulturális szerepét, és ez napjainkban is jelentős hangsúlyt kap a város életében.

A történelem során folyamatosan több nemzetiségű város volt, ahol a magyarok mellett horvátok, szerbek és németek lakták nagy számban.
Pécs ma is a Dél Dunántúli régió központja, lakossága eléri a 160 ezer főt. Kulturális élete ma is kiemelkedő, mind irodalmi, zenei téren. Saját színházzal és balett társulattal rendelkezik.

Pécsen található az ország egyik legnagyobb egyeteme közel 29 ezer hallgatóval és számos szakkal. 2010-ben, köszönhetően a kiemelkedő kultúrtörténeti értékeinek, többek között mint a dóm, a barokk templomok és a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrák az Európai Kulturális Fővárosa címet nyerte el. Korábban a város híres volt mezőgazdasági terményeiről és kitűnő borairól, a huszadik században új gyárak és jelentős ipara is kiemelt szerepet biztosítottak a városnak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a azok a mesteremberek, akik csak kis céhként kezdtek el működni, majd a későbbiekben kinőtték magukat, nem csak távoli városokba szállítottak, hanem fellendítették a város kínálatát is, boltokat nyitottak.

20 században a párhuzamosan a város fejlődésével a népesség száma is emelkedésnek indult.